2024-ben végre eljutottam Norvégiába. Egy évtizedes elmaradásomat pótolva. Elsőként Oslót fedeztem fel magamnak. Ebben a bejegyzésben megosztok pár tapasztalatot veletek, szigorúan szubjektív véleményeimet találjátok itt. És ha már végre hazalátogattam, gondoltam veszek pár nélkülözhetetlen kötetet a könyvespolcomra…
Munch múzeum, öböl a város közepén, ahol az időjárásra való tekintet nélkül fürdőznek a helyiek, miután kellőképpen felmelegítették magukat egy-egy szaunában a parton. Fantasztikus élmény volt, november elején, munkaidőben azt látni, milyen nagy mértékben része a természet a norvégok életének. Napi rutinnal élik a tengeri létet. Mintha a Deákon fejest ugranánk a tengerbe két kocsmalátogatás között… imádom!
Első éjszakámon, lévén ha külföldön vagyok, nem bírok a fenekemen megülni, azonnal bringát béreltem, és körbebicóztam Oslo partvidékét a belvárosban. Itt egy random hajó képe a kikötőben…
Igen… Norvégia drága. Kerestem helyi, kicsit autentikusabb éttermeket, végül 7/24-ben találtam megoldást a salátában. Csalódottságomat megfelelően ellensúlyozta a látkép.
Ahogy megérkeztem Norvégiába, épphogy felocsúdtam a repülés élményéből, már arcon csapott a történelem… nem rossz ízelítő :)